Szakmai konferenciával ünnepelte a Közlekedési Kultúra Napját a HungaroControl

A HungaroControl idén első alkalommal csatlakozott a Közlekedési Kultúra Napja alkalmából rendezett eseménysorozathoz egy a Közlekedésbiztonsági Szervezettel (KBSZ) közös konferenciával, amelyen a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) szakértői előadóként is részt vettek. 

A drónok megjelenése Magyarországon sem új keletű, számuk az utóbbi egy-két évben érezhetően megnőtt – 2015-öt a drónok évének is nevezhetjük. 

Az eszközöket állami, katonai, szervezeti, mezőgazdasági és számos más célra is használják, de polgári felhasználásuk, és ezzel együtt az ismertté vált repülőesemények száma is, robbanásszerűen megemelkedett. Az ismertté vált esetek alapján, a drónokkal kapcsolatos repülőesemények okai többnyire az eszközök műszaki állapotára, vagy szervezeti, személyi tényezőkre vezethetőek vissza. Ezekre az okokra tekintettel, a balesetek megelőzése érdekében dr. Nacsa Zsuzsanna, a KBSZ balesetvizsgálója kiemelte a képzés, valamint az alapvető, széleskörű ismeretterjesztés fontosságát.

 

„Magyarországon eddig még nem volt példa drón és egyik másik légi jármű ütközésére.” – mondta el Háy György, a KBSZ balesetvizsgálója. „Ne felejtsük el, ezekkel a drónokkal még távol vagyunk a teljes rendezettségtől.”- tette hozzá. Kiemelten fontos tehát, hogy mielőbb kialakuljon egy olyan szabályozó rendszer, melynek keretében biztonságosan használhatóak ezek az eszközök.

Az NFM Légügyi Osztályának szakértője, Török Ágnes a pilóta nélküli légi járművek használatára vonatkozó jogszabályokba engedett betekintést. Elmondása szerint a jelenleg hatályos uniós rendelet értelmében 150 kg alatti drónokra vonatkozóan tagállami feladat a jogszabály létrehozása, míg e fölött az Európai Unió közös szabályai vonatkoznak. A rendelet felülvizsgálata ugyanakkor tavaly decemberben elkezdődött, ami várhatóan annak hatályon kívül helyezését fogja eredményezni.

Jelenleg az NFM által elkészített szabályozás tervezet egyeztetése zajlik.  A hazai koncepcióban szerepel többek közt a drónok maximális felszálló tömeg szerinti kategorizálása, a kötelező biztosítás, a pilóták szakszerű elméleti és gyakorlati oktatása.

Csipak András, a HungaroControl légiforgalmi rendszertervezője szerint a pilóta nélküli légi járművek integrálása elkerülhetetlen. „Már 14-15 éve vannak jelen ezek az eszközök, de érezni lehetett, hogy előbb-utóbb ugrásszerűen megnő a számuk” – mondta el. Mivel a „játszóterük” ugyanaz lett, mint a hagyományos légi járműveké, szükséges őket összehangolni, hogy ne jelentsenek egymásra veszélyt.

Ezeknek az eszközöknek ugyanolyan biztonsági feltételeknek kell megfelelniük, mint a hagyományos légi járműveknek, és ennek érdekében a használatukat is engedélyhez kell kötni az NKH légügyi hatósági főmérnöke, Ozoli Zoltán szerint, aki a jelenleg alkalmazott hatósági eljárásokról is beszélt. Az engedélyek kiadásában az NKH Légügyi Hivatala az illetékes, elválasztva egymástól a kereskedelmi célú és a katonai felhasználásra vonatkozó engedélyezést.

Fülöp Szilárd, a FlyBySense ügyvezetője a hazai drónpilóta képzésről, a drónok regisztrációjáról és a jövőbeli fejlesztésekről beszélt: „Szükséges egy adatbázis létrehozása, ahonnan a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és akár a biztosítók is elérhetik a drónpilóták adatait. Idén már nyolc pilóta képzést indítottunk, melynek keretében több mint 100 pilótát vizsgáztattunk. Nélkülözhetetlennek tartjuk a gyakorlatot és a pilótáinktól beérkező visszajelzéseket, amikkel tovább fejleszthetjük a képzéseinket.”